Chapter Two~

*Charlotte Sher*

Féltem..Féltem hogy megöl..Nem akartam meghalni..Legalább is most nem...
-Ne félj, nem engedem hogy bántson .-mondta és megszorította a kezem..
-Ő volt az aki megmentett?-kérdeztem és lehajtottam a fejem..
-Igen..De azt nem tudom ki támadott meg..-gondolkozott..-Talán ő volt talán nem..Gyere segítek felöltözni.-mosolygott majd a szekrényemhez sétált és kivett belőle egy másik inget..óvatosan rám adta és összegombolta..Mikor meg fésültem a hajam , lassan leballagtam a  lépcsőn..A göndör a konyhában ült és kávét iszogatott..Mikor rám nézett egy kis szikrában megcsillant a szeme,de gyorsan abbamaradt..Rámosolyogtam mire megforgatta a szemét és kisétált volna az ajtón de a karja után kaptam..
-Mi bajod van velem??-kérdeztem.
-Mintha nem tudnád...-morogta és kiszakította kezét a szorításomból és egy kicsit meglökött majd kisétált az ajtón...Morogtam egy "bunkó"-t, de tudtam hogy hallotta mert gúnyosan felnevetett a kanapéról..
Zayn szaladt le a lépcsőn nagy vigyorral az arcán..
-Van kávé?-kérdezte és a zöld szeműre nézett.
-Van.-mondta és bekapcsolta a tévét..Mit képzel ez??..Nem otthon  van..A nappaliba sétáltam és beáltama tévé elöl úgy hogy takarjam a képernyőt..A göndör felvonta a szemöldökét és gúnyos mosolyra húzta a száját.-Mi van? Te akarsz nekem előadást adni?-kérdezte.
-Nem..De végre elárulhatnád hogy ki a franc vagy és mit keresel a házamban....-mondtam és a mellkasomon keresztbe fontam a kezeimet..
-Én vagyok a hősöd drága..Örülhetnél hogy nem hagytalak ott ..-mondta és felállt...Kb. 10 centivel magasabb volt nálam..Mikor megállt előttem végigmért majd kiment az ajtón..
-Akkor legalább a neved mond el!-kiabáltam utána..
-A nevem Harry...Harry Styles!-kiabált vissza.
-Szuper a nevét már tudom..-mondtam és Zayn felé fordultam..
-Hát kislány...Harry fura ember..-mondta és megvonta  a vállát..
-Ha nem mondod észre se veszem..-mondtam szarkazmussal mire mosolyra húzta a száját..
-Te is vérfarkas vagy?-bukott ki belőlem az a kérdés ami már  rég ki akartam bökni...
-Igen-mondta és megfogta a kezem és kihúzott a házból..Megvárta még felveszem a pulcsim és a szövetkabátom majd bezárom azt ajtót..2 kocsi állt a házam előtt.. Egy Range Rover és egy Lamborgini...Ezek tudnak élni..Harry  a  Rover-nek döntötte a hátát és nyomkodta az Iphone-ját ...
Zayn a Lamborgini felé húzott,de Harry erőltetetten megkaparta a torkát és a kocsija felé intett a fejével..Mikor Zayn nem vele akart menni , odasétált hozzánk és megragadta a könyökömet és mérges pillantásokat lövellt felé mire Zayn rögtön elengedett ,de átkarolta a derekamat és úgy néztek egymás szemébe.Éreztem azokat a szikrákat közöttük , amikor két ős ellenség egymás szemébe néz...Ebből semmi jó nem fog kisülni...
-Fiúk.-mondtam ,de nem figyeltek rám..Még mindig mereven egy szó nélkül néztek egymás szemébe, mintha a szemükkel próbálnák a másikat  a földre taszítani...-Na jó ..Ha nem fejezitek be akkor kérek egy címet és megyek busszal..-mondtam már nagyobb hangerővel, mire Harry rám nézett és a kocsija felé vonszolt..Beültetett az anyós ülésbe majd beült mellém..Zayn is elsétált a kocsijáig majd ő is beült...Indultunk talán a végzetem felé...
*******
2 komim után jön a következő :)!

Kedves emberek!

Nem Új résszel érkeztem..Inkább tanulsággal ...Megmutatom milyen embereket kell tisztelni...

Ezek emberek , akiket a legjobban kell tisztelni...Mindenki ismeri azt az érzést amikor elveszt valamit..Állatot , kutyát, macskát...Ami a szívének nagyon-nagyon fáj, de érzed hogy még veled van.Akkor most képzeld el mit éreznek ,azok az emberek akik egy ismerősüket, családtagjukat vesztik el..Milyen érzés lehet , hogy nyugodtan ülsz a kanapén és várod hogy a férjed, apád, testvéred ,legjobb barátod, vagy esetleg barátod hívását...Megörülsz mikor meghallod hogy hívnak.A telefonhoz rohansz hogy halld a hangját.
Felveszed és izgatottan beleköszönsz...Egy ismeretlen hang  köszön vissza...Nem az akit vártál..Rákérdezel..Az ismeretlen hang vár egy kicsit...
-Kérem ne akadjon ki de Ő meghalt...
Meghalt..Nincs többé hogy átöleljen, megpusziljon... Nincs többé..A hangja..A szeme.. Az illata..Már elfejetheted..Napokig, hetekig sírsz..Majd depresszióba esel...Vagdosni kezded magad..Iszol..Majd drogozol...A fájdalom nem múlik el...Majd túl sok altatót veszel be és végleg kialszik az életed lángja..Meghaltál...
Katonák... Ők sz igazi emberek..Harcolnak a hazánkért.Te a te hazádért..Ezrek haltak meg azért hogy a jövőben, létezzen ez az ország/település ahol te élsz...Emberek hullottak, azért hogy te most ott élhess ahol vagy! Őket tisztelni kell!Tiszteljük meg őket reggel délben este..Köss egyességet az ellenségeiddel és maradjatok barátok örökre.. Ez ne vedd viccnek..A sírokat nem szabad bántani, mert az embereknek csak az maradt meg belőlük..
#R.I.P ♥

 Veres Alexandra

Teljesen saját , kérlek névvel lopd :")!

Chapter One ~

Én magas hangon nyüszíteni kezdtem ..majd elájultam...

*Charlotte Sher*

Puhát éreztem magam alatt..Mint egy ágy..Megmozdítottam a jobb kezem, de akkor a vállamba mély szúrást éreztem amitől felnyögtem.
Lassan kinyitottam a szememet hogy körülnézzek...Először homályosan láttam ,majd pár másodperc után kitisztult a látásom.Körbenéztem a szobámban..Sehol senki...Aztán a kávéfőző hangját hallottam a földszintről..Megpróbáltam felülni de a vállamba megint éles fájdalom hasított..Ez most erősebben mint az előző..Ezért felsikoltottam..
-Na próbálkozz mert csak jobban fog fájni...-mondta egy ismeretlen hang a szoba sötét  feléből..Mély ,rekedtes hang mely apukáméra emlékeztetett...
-Ki vagy te??-kérdeztem...
-A nevem Zayn Malik...-mondta és előlépett a sötétből hogy lássam..Fekete haja , gesztenye barna szeme , és magas alakja megfélemlített..Az egyik fülében fekete fülbevaló foglalt helyet.

-Mit keresel itt.?-kérdeztem mire félre bólintotta a fejét..
-Az egyik barátomnak segítek..
-De..Kinek?Te mentettél meg?-kérdeztem , és felvontam a szemöldököm..
-Nem..-mondta és az ágyamhoz sétált majd leült a végébe.-De  azért hatásos belépés volt.. Nem?-mondta viccesen, melyen elmosolyodtam.
-Még lehetett volna egy kis füst és aláfestő zene..-mondtam nevetve.
-Akkor még hatásosabb lett volna .-mondta már ő is nevetve.Gyorsan oldódott a hangulat mikor Zayn már eljátszotta hogy hogy kellett volna ...
A hangulatot az rontotta el hogy valaki belépett az ajtómon..Egy félmeztelen barna göndör hajú ,  rikító zöld szemekkel.Zayn ellentéte..
-Szia..-morogta oda nekem..
-Öm..Hello.-mondtam és kérdőn néztem Zayn-re..Ki ez az alak , és miért ilyen bunkó velem?Lehet hogy...Ahaaa!Ő az aki megmentett...Biztos csak teher voltam a hátán..
-Zayn..Gyere megyünk..-mondta ,de rám sem nézett...Már sétált volna ki az ajtón mikor meglátta hogy a fürdőajtómon egy kép lóg..Mark-ról volt egy kép..Mark a legjobb barátom volt..Csak itt hagyott mert elköltöztek..Hiányzik..Azóta nem volt egy barátom se..Zayn-el már kezdünk jóban lenni de beállít ez a göndör aki most elrángatja...
-Várjatok!-kiabáltam...-Elmondanátok nekem mi ez az egész?-kérdeztem és felültem , de megint a vállamba hasított a fájdalom...Felsikítottam és most már meg akartam tudni mi van vele..Nagy nehezen felálltam és a fürdőbe bicegtem..Nem érdekelt hogy nem csuktam be az ajtómat , és két ismeretlen fiú van a szobámba nagy nehezen ,szinte már sírva vettem le az inget..Ez nem is az én ingem!Ez egy fekete fiú ing....Kigomboltam és leráztam magamról..Melltartóban álltam a tükör előtt ..A vállamon egy hatalmas harapás éktelenkedett .. Körülötte zöldes-lilás foltok voltak..A bal kezemmel megérintettem az egyik zöldes foltot , amitől felszisszentem..Zayn megrándult és az ajtóban megállt majd nagy szemekkel bámulta a harapást.Közelebb jött és szemügyre vette..
-Nem hittem volna hogy ekkora a harapás...Be kéne vinni a kórházba..-mondta inkább magának.
-És mit mondasz majd Zayn?-kérdeztem sírva-"Egy farkas megharapta a a barátnőm vállát.."-mondtam.
-Igaza van..-mondta a zöld szemű és nekitámaszkodott az ajtófélfának..-Ezt nem mondhatod, mert akkor kiküldenek egy vadászcsapatot hogy öljék meg őket..-mondta és megforgatta a szemét..Az inget felvette a földről és magára kapta..
-Akkor mi legyen vele??-kérdezte Zayn és ránézett..
-Vigyük el Marie-hoz..-mondta és kiment az ajtón..
-Ki az a Marie ,Zayn?? -kérdeztem mire szomorú szemekkel nézett rám...
-Marie Harry kereszt anyja , aki boszorkány...Ha nincs nagy bajod akkor meggyógyít, de ha túl nagy a baj akkor....-mondta Zayn de a végét már nem merte.
-Zayn..Mond el!-noszogattam...
-Megöl.-mondta és lehajtotta a fejét..
Erre a mondatra meghűlt az ereimben a vér..MI??Megöl??
****

Prologus~

*Charlotte Sher*

Egyedül...Mint mindig..Az az átkozott farkas vér..
Ha nem harapott volna meg egy átkozott farkas, lehet hogy még élnének a szüleim...Megöltem őket..Mardos a bűntudat belülről..Miért tettem?Miért voltam olyan tapasztalatlan?Hiányoznak...Nagyon .
De nincs mit tenni .Már vége..Úgy érzem hogy nem a fakas hibázott hanem én..De mégis..Én farkasban-..Gondolkoztam miközben kifolytak az első könnycseppek..Az ablakomban ülök és nézek ki a az erdőre..Olyan szép..Esik a hó és az egész fehér...Gyönyörű..
-Ott akarsz élni..Menny!-szólalt meg a belső hang...-Nem mehetek..Nincs ott semmi keresnivalóm..Nem tudnék vadászni, akkor meghalnék..Ha kimegyek a hidegbe átváltozom és ha visszajövök a házba akkor változom vissza..De akkor is nagyon  fáj..-úgy éreztem mintha egy kisördög és egy kis angyal ülne a vállamon..-Tudom hogy menni akarsz...Talán még más farkas is van kint..Lehetnek talán a barátaid is..-mondta a kisördög
-Ne menj!És ha más farkasok is vannak?? Lehet megölnek..!
Nincs veszteni valód...-ezzel az ördög nyert..Tényleg nincs...Hirtelen melegem lett...Lerohantam  a lépcsőn.Úgy éreztem hogy ha a testemet nem hűtöm le szétolvadok..A hátsó ajtót kinyitottam, amilyen gyorsan csak  tudtam kiléptem a hóba.Éreztem ahogy a testem fokozatosan lehűl..Aztán fájdalmat éreztem minden egyes porcikámban ..Átváltozom..Örülök hogy végre nem kell az emberi lényemre gondolnom se..Szeretem..Szeretek farkas lenni..De nem élném túl..Van amikor vissza kell térnem a szokásos unalmas Charlotte-ra..Nem hagyhatom el a régi énemet..Amint megéreztem talpaim alatt a hó ropogását mosolyognom kellett , akár fáj akár nem..Semmi nem fájhat jobban mint ez, de muszáj elviselnem..2 perc múlva már a farkas énem felett uralkodhattam..Az erdőben szaladtam és élveztem ahogy a szél fújja a bundámat..Fehér...Szinte hófehér..Szaladtam ahogy csak bírtam..A sziklás részhez értem..Kiálltam a legmagasabb tetejére és vonyítottam..

Jólesett...Vízhangot hallottam , majd egy másik farkas vonyítását.Ennek kicsit  mélyebb hangja volt...Kicsit megijedtem és amilyen halkan csak tudtam..A távolban elsuhant valami...most már tényleg féltem...
Az árny egyre közelebb jött..Egyre közelebb éreztem a szagát.Egy hím farkas..Majd egy farejtek mögül egy fekete szőrű démont láttam meg..Sárga szemek és szénfekete bunda..A szeme mérgesen csillogott..Lehet beletévedtem a felségterületébe..Hátrálni próbáltam, de egyre közelebb jött majd mikor csak 2 méter..A szeme villogott..Amikor már csak fél méter volt köztünk morogni kezdett...Én is így tettem..Mikor már túl közel ért nekem esett..Én is martam , karmoltam ahogy csak tudtam..Már egy ideje harcoltunk mikor jó erősen belemart a vállamba..Én magas hangon nyüszíteni kezdtem..majd földre estem és elájultam...
*********